Radar

A szójabab volt a chicagói parkett egyik főhőse a napokban, a hét elején ugyanis a maximálisan megszabott 70 dollárcenttel - 4 százalékkal - zuhant, így 1669 dollárcentre süllyedt a jegyzés.

Az aszály miatt hetekkel ezelőtt még soha nem látott csúcsokat döntögető árfolyam süllyedéséhez a kedvező kilátások vezettek. A szójaföldeken ugyanis a korábbi előrejelzéseknél nagyobb terméshozammal számolnak a piaci szereplők.

Mennyivel drágítja a kukorica árának emelkedése az alapvető élelmiszereket?

A kukorica árának emelkedése az Egyesült Államokban is élelmiszer-drágulást idézett elő. Jane Wells a CNBC-n megjelent cikkében a "hatásmechanizmust" elemezte. A bátrak földjén a marhahús júliusban 15 százalékkal volt drágább, mint egy évvel korábban, a bontott csirke 16 százalékkal, a sonka 8 százalékkal, a sajt 13 százalékkal drágult. Mennyiben tudható be ez a kukorica drágulásának?

Kezdjük a végeredménnyel: egy fehérjében gazdag reggeli - steak, tojás, szalonna és tej - árához a kukorica nagyjából 10 százalékkal járul hozzá.

Lássuk a részletes számítást a marhahús esetében! Egy borjú átlagosan 9 kiló kukoricát eszik meg naponta, amíg 160 napos korában vágóhídra kerül. Ez nagyjából 1440 kiló kukoricát jelent. Egy borjú átlagosan 270 kiló húst ad, ami azt jelenti, hogy egy kiló húshoz 5,33 kiló kukorica szükséges.

A meleg időjárás miatt a következő hónapokban ötödével drágulhat a két legfontosabb gabona ára a világpiacon.

A nagy meleg és a szárazság miatt az elmúlt hónapban a búza határidős ára 25 százalékkal, a kukoricáé 21 százalékkal emelkedett. A jelentős felértékelődés mögött a kínálat drasztikus szűkülése áll, mert a kedvezőtlen időjárás miatt a termés több országban is jóval alulmúlja a várakozásokat. Ez a búza esetében Spanyolországban 14, Oroszországban 5, míg az Egyesült Államokban 3 százalékos mínuszt jelent.

A kukorica sincs a helyzet magaslatán, esetében hasonlóan rossz adatokkal számolhatunk, ráadásul a következő két hétben az Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium előrejelzése szerint az elmúlt húsz év egyik legmelegebb időjárása köszönthet a főbb mezőgazdasági termő területekre. A minisztérium szerint augusztusra az Egyesült Államok kukoricakészlete akár tizenhat éves mélypontra zuhanhat.

Masszívan emelkedett a búza és a kukorica árfolyama az amerikai mezőgazdasági minisztérium legfrissebb jelentését követően, melyből kiderült, hogy az elemzők ismét elszámolták a készletadatokat, és a kukorica készletek szintje év végére 15 éves mélypontra eshet az Egyesült Államokban. (Radarunk egy hete írta meg, hogy az amerikai elemzők az elmúlt hét negyedévben átlagosan 5,7 millió tonnás hibával számoltak.

A feltörekvő világ töretlenül bővülő fogyasztása - kiegészülve a bioetanol-gyártás miatti kereslettel - egyre nagyobb, és várhatóan tovább erősödő igényt támaszt a mezőgazdasági termékek iránt, nem is csoda, hogy az amerikai gazdák például a kukorica vetésterületét 75 éve nem látott szintre kívánják bővíteni.

A mezőgazdasági termékek árai pedig időközben csak emelkednek, például a kukorica tőzsdei jegyzése 2010 eleje óta mintegy 60 százalékkal, a szója árfolyama 40 százalékkal, a búza ára pedig közel 30 százalékkal ugrott meg.

Rosszul kalkuláltak az amerikai elemzők: az elmúlt hét negyedévben átlagosan 5,7 millió tonna eltéréssel tartották nyilván az amerikai kukoricakészleteket, amely mennyiség megegyezik Oroszország teljes éves fogyasztásával.

Bár arra nincs válasz, hogy ki lehet a hunyó, a tévedés mindenesetre hozzájárult ahhoz, hogy az élelmiszerárak az elmúlt két évben nagyon változékonyak legyenek. Például az amerikai árutőzsdéken az említett hét esetből hatszor fordult elő, hogy a kukorica ára egy nap alatt - a készletadat bejelentésének napján - 6 százalékos elmozdulást mutatott.

Az ENSZ által számolt élelmiszerárak ma mindössze 9 százalékkal maradnak el a tavaly felállított történelmi csúcstól, és szakemberek szerint könnyen lehet, hogy év végére új rekord szülessen. Az áremelkedéshez pedig hozzájárul az is, hogy a piaci szereplők egyre nehezebben tudják előre jelezni a termés- és készletadatokat, az amerikai agrártárca például kiszámolta, hogy ma kétszer akkora eltérések vannak az előre jelzett és a tényadatok között, mint 5-10 évvel ezelőtt.