Radar

A viszonylag olcsó tömegboroknál is rombolt az idén szinte mindent felborító időjárás.

Olaszország, Franciaország és Spanyolország szőlőtermő vidékei rosszul szerepeltek ebben a szezonban. A kedvezőtlen időjárás kiábrándító szüretet eredményezett. Mivel a három ország a tömegborok legnagyobb termelőjének számít a világon, jelentős áremelkedés következett be.

A gyenge szüretre számítani lehetett, az egyik olasz borkutató intézet a múlt hónapban jelezte, az olasz termelők 39,3 millió hektoliter bort állítanak majd elő, ami 8 százalékos hanyatlást jelent 2011-hez képest. Franciaország sokkal rosszabbul jár: az agrártárca szerint 20 százalékkal 40,6 millió hektoliterre csökken az eredmény - hasonlóan alacsony számokat legutóbb 40 évvel ezelőtt produkált a francia borszektor.

Két rekord is azt jelzi, a piacok nem bíznak a spanyolokban. A tízéves hozam az eurózóna fennállása óta nem látott szintre emelkedett, a spanyol és olasz hozam közötti különbség is történelmi csúcsra nőtt.

A görög krízis lassan rendeződni látszik, de a Spanyolországra nehezedő nyomás nem mérséklődik. A bizonytalanság miatt a spanyol 10 éves kötvények hozama újabb magasságokba szökött, átlépve a 7 százalékos lélektani határt, amire az euró bevezetése óta nem volt példa.

Spanyolország sokáig nem engedheti meg magának a 7 százalékos szintet, mert ez a befektetők szemében egyenlő azzal, hogy az ország újabb csomagra szorul a 100 milliárd eurós bankmentő csomagon felül.

Nem Görögország, hanem Spanyolország lehet az első állam, amely elhagyja az eurózónát - írja Matthew Lynn, a Strategy Economics vezérigazgatója.

A spanyol gazdaság már visszasüllyedt a recesszióba, az ingatlanpiac összeomlott, a bankrendszer az összeomlás szélén, a munkanélküliség 24 százalékos, a kiskereskedelmi forgalom év/év alapon 10 százalékkal csökken. Brüsszel eközben Spanyolországnak is ugyanazt tanácsolja, mint a többi bajba került közös pénzt használó államnak: merüljön mélyebbre a recesszióban, hagyja emelkedni a munkanélküliséget és csökkenni a béreket, amíg a gazdaság vissza nem nyeri a versenyképességét. Pedig legalább hat érv szól amellett, hogy - Spanyolország számára legalábbis - van élet az eurózónán kívül.

Első. A spanyol gazdaság túl nagy. Míg Görögország esetében egy, a GDP 10 százalékára rúgó csomag is mindössze 23 milliárd eurót jelent, addig az eurózóna negyedik legnagyobb gazdaságának megmentése már nem finanszírozható "mellényzsebből". A kemény munkát az országnak magának kell elvégeznie.