Radar

A viszonylag olcsó tömegboroknál is rombolt az idén szinte mindent felborító időjárás.

Olaszország, Franciaország és Spanyolország szőlőtermő vidékei rosszul szerepeltek ebben a szezonban. A kedvezőtlen időjárás kiábrándító szüretet eredményezett. Mivel a három ország a tömegborok legnagyobb termelőjének számít a világon, jelentős áremelkedés következett be.

A gyenge szüretre számítani lehetett, az egyik olasz borkutató intézet a múlt hónapban jelezte, az olasz termelők 39,3 millió hektoliter bort állítanak majd elő, ami 8 százalékos hanyatlást jelent 2011-hez képest. Franciaország sokkal rosszabbul jár: az agrártárca szerint 20 százalékkal 40,6 millió hektoliterre csökken az eredmény - hasonlóan alacsony számokat legutóbb 40 évvel ezelőtt produkált a francia borszektor.

Rosszul áll a gyapot szénája. A 2010 végén még történelmi csúcson, 220 dollárcenten álló termény mélyrepülése jó ideje töretlen.

A kedvező időjárás és a globális kereslet csökkenése együttes erővel döngöli földbe az árfolyamot. Komoly érvágást jelent, hogy Kína, a legnagyobb keresletet biztosító ország jelentős készleteket halmozott fel egy a farmtámogatási programnak köszönhetően, így kevésbé szorul importra, ez pedig alacsonyan tartja az árat.

Mivel Kína mérsékelten kapkod a gyapot után, más országok készletei akár 16 százalékkal is nőhetnek, ez pedig csökkenti a vevők harci kedvét.

Az elmúlt időszakban olcsóbb lett az olaj az árupiacon, közel 100 dollárról 90 dollár alá süllyedt a hordónkénti árfolyam. A magyarországi benzinár miatt is érdekes olajár négy oldalról kapott pofont.

Egyrészt enyhül az év elején az olaj árát felhajtó közel-keleti válság: a legfrissebb hírek szerint a jelentős olajtermelőként számon tartott Irán letett a háborúról. Emellett az amerikai jegybank pénzpumpájának beindítása miatti olajpiaci optimizmus is szertefoszlott.

Az időjárás is belerúgott az árfolyamba: a hurrikánszezon véget ért, ezért a Mexikói-öbölben nagyobb fordulatszámra kapcsoltak a fúrótornyok. A negyedik tényező, hogy a kitermelés felülmúlja a finomítók kapacitását, így hétről hétre egyre gyarapodtak a tartalékok.

A szójabab volt a chicagói parkett egyik főhőse a napokban, a hét elején ugyanis a maximálisan megszabott 70 dollárcenttel - 4 százalékkal - zuhant, így 1669 dollárcentre süllyedt a jegyzés.

Az aszály miatt hetekkel ezelőtt még soha nem látott csúcsokat döntögető árfolyam süllyedéséhez a kedvező kilátások vezettek. A szójaföldeken ugyanis a korábbi előrejelzéseknél nagyobb terméshozammal számolnak a piaci szereplők.

Az alapvető élelmiszer-alapanyagok drágulása miatt nehezen lesz elkerülhető az áremelkedés. A világ egyik legnagyobb élelmiszercége szerint vége a jó időknek.

Az elmúlt hónapokban látványos drágulás következett be az árupiacokon. Az Egyesült Államokban évtizedek óta nem látott szárazság ugyanis jelentősen megdobta az alapvető termények - búza és kukorica - árát, ezzel párhuzamosan a szintén fontos élelmiszer-alapanyagnak minősülő szójabab is jelentősen drágult.

A rendkívüli aszály mellett az árakat felfelé húzza a bioetanol iránti egyre jelentősebb kereslet is. Peter Brabeck-Letmathe, a világ egyik legnagyobb élelmiszer-gyártójaként ismert Nestlé első embere a napokban a BBC-nek azt nyilatkozta: "vége az olcsó élelmiszerek korának".

Szerinte, ha a bioüzemanyagokhoz nem az ominózus terményeket használnák fel, akkor olcsóbbak lehetnének az élelmiszerek. Barbeck-Letmathe úgy véli, a bioüzemanyagok csak a jelentős támogatások miatt bírják a versenyt elsősorban az Egyesült Államokban, ezek a dotációk azonban elfogadhatatlanok.