Radar

Tízéves mélypontra esett a földgáz ára az Egyesült Államokban - mostanában szinte naponta találkozunk ezzel a hírrel a világhálón, tovább azokkal a kommentárokkal, melyek az extrém olcsó gáz alternatív felhasználási lehetőségeit firtatják.

Az olcsó amerikai gázzal helyettesíteni lehetne az egyre drágább benzint, előbb a teherszállításban, később pedig a személyautóknál, emellett a tengerentúli földgáz Európában is megjelenhetne, akár fűtési céllal is.

A földgáz tőzsdei ára az Egyesült Államokban a 2008 nyarán mért rekordról mára ötödére esett - 13,5 dollárról 2,5 dollárra -, miközben a benzin alig kerül kevesebbe most, mint négy éve. A gáz meredek áresése a kínálat emelkedésével indokolható, ami elsősorban az egyre fejlettebb fúrási technológiák megjelenésének és gazdag új lelőhelyek feltárásának köszönhető. Az Egyesült Államok földgáz-kitermelése 2005 és 2010 között mintegy 20 százalékkal ugrott meg, amivel az USA átvette a világ legnagyobb földgáz-kitermelőjének járó megtisztelő címet Oroszországtól.

A szerdától megint emelkedő magyarországi üzemanyagárakat a forint árfolyama mellett az olaj világpiaci ára befolyásolja, amely az idén kitett magáért.

A világpiacon a két legfontosabb olajfajta az amerikai könnyűolaj (crude), a másik pedig a Brent. Előbbi 105-106 dollár körül mozgott kedden, utóbbi pedig 120 dollár felett járt, szemben a januári 100, illetve 110 dollár körüli szinttel. Az árfolyamemelkedés elsősorban azzal magyarázható, hogy Irán konfliktusba került az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval, de szerepet játszik benne a közel-keleti térségben lévő országokban, köztük Szíriában, Jemenben kialakult politikai fesztültség is.

10-20 dolláros olajrizikó

A crude árában durván 10, a Brent jegyzésében pedig 15-20 dolláros többletet eredményez az iráni fesztültség és további kockázatot jelent, ha fegyveres konfliktus robbanna ki, amely megdobhatja az olaj árát. Erre a veszélyre hívta fel a figyelmet kedden a Nemzetközi Valutaalap vezetője. Christine Lagarde azt mondta, akár 30 százalékos olajdrágulást eredményezhet, ha leállna az iráni olajexport. Hozzátette, egy ilyen mértékű áremelkedés "komoly következményekkel" járna az egész világgazdaságra.

Bár az olajtermelő országok elvileg örülnek az áremelkedésnek, de az elszabaduló olajár világgazdasági szempontból szinte senkinek nem érdeke, mivel az visszafogja az amúgy is harmatosan teljesítő gazdaságot - erre utalt az IMF vezetője is. Ezt alátámasztja az egyik nagy olajtermelő ország, Szaúd-Arábia álláspontja: az ország olajminisztere közölte, hogy a gazdasági növekedés szempontjából indokolatlannak tartja a mostani olajárat, ezért készek arra, hogy növelje termelését az árfolyamok csökkentése érdekében.