Radar

Hétfőn rosszul indult a kereskedés a világ részvénypiacain, estek az árfolyamok, később azonban javult a helyzet. Napközben az olaj ára is csökkent, az amerikai könnyűolajat 95,34 dolláron is jegyezték, amire december 20-án volt utoljára példa, ennek ellenére a csökkenés itt mérsékeltebb volt.

A konkrét árfolyammozgások mellett érdemes megvizsgálni a mostani piaci felállást, mert furcsa állapotok alakultak ki a piacokon. A görög és francia választások eredménye miatt felerősödtek az eurózóna adósságválságával kapcsolatos aggodalmak, amelyek az elmúlt hónapokat is meghatározták a tendenciákat. Ez az aggodalom egy csomó shortost, azaz árcsökkenésre játszó, abból nyereséget realizáló szereplőt vonzott a részvénypiacokra. Most azonban nincs igazán jelentős vevői nyomás, leegyszerűsítve kevés a vásárló.

Pont ellentétes folyamat alakult ki az olajpiacon. Az utóbbi hónapokban az iráni feszültség, az esetleges fegyveres konfliktus réme fenyegetett, ezért sok befektető rárohant a piacra az áremelkedés reményében. Bár miattuk valóban drágult az olaj, de úgy néz ki, többre vágynak, illetve akik később szálltak be még nem tömték tele a zsebüket, ezért aztán nincs eladó. Ilyen helyzet pedig ritkán áll elő a pénz- és tőkepiacon.

Érdekes pályát írt le az elmúlt hetekben az Apple tőzsdei árfolyama. A papír jegyzése az év első bő három hónapjában 60 százalékkal emelkedett, aminek eredményeként múlt héten (igaz csak néhány percre, de) a 600 milliárd dollárt - 135 000 milliárd forint - is átlépte a cég piaci értéke (ez a magyar GDP-nek több, mint négyszerese!).

Az újabb kerek határkő leküzdése azért nagy szó, mert erre korábban mindössze egyetlen vállalat volt képes: a Microsoft 12 évvel ezelőtt a dotcom-lufi kipukkanása előtt, ráadásul a szoftveróriás tulajdonosai is csak két hétig büszkélkedhettek azzal, hogy cégük 600 milliárdnál is többet ér.

Furcsa mód az újabb rekorddöntés ahelyett, hogy tovább fűtötte volna az optimizmust, ezúttal fordulatot hozott, s a dinamikus emelkedést (ha egyelőre csak 5 napra is, de) felváltotta a még talán ennél is meredekebb zuhanás. A részvény árfolyam 10 százalékkal értékelődött le egy hét alatt, ami azt jelenti, hogy az Apple értéke 60 milliárd dollárral csökkent (ez a Mol teljes értékének nyolcszorosa).

Alig másfél hónapot kell várnunk az esztendő legnagyobb tőzsdei dobására, a Facebook (FB) elsődleges részvénykibocsátására.

Bár a bevezetésről túl sok részletet még így hat héttel a tervezett időpont előtt sem lehet tudni, az azonban biztosnak tűnik, hogy minden idők egyik legnagyobb ilyen jellegű tranzakciójára kerül sor május végén; a Facebook ugyanis legalább 5 milliárd dollár - 1100 milliárd forint - értékben dob piacra papírokat (sőt az első hírek még egy 10 milliárdos pakettről szóltak).

A nagy esemény előtt persze mindenki azt találgatja, hogy megéri-e Facebook-részvényt venni, vagy inkább tartsuk távol magunkat a közösségi oldal tőzsdei rajtjától. Az elmúlt hetekben érvek és ellenérvek garmadája csapott össze, amelyek között nem szeretnénk - és nem is tudunk - igazságot tenni, arra azonban már a szakértők közötti vita is rávilágít, hogy érdemes óvatosan kezelni az FB-bevezetést.

Piaci pletykák szerint a tulajdonos CVC Capital Partners júniusban vezetné tőzsdére a Forma-1-et, a tranzakció értéke 2 milliárd dollár (megközelítőleg 450 milliárd forint) lenne.

A Bloomberg által idézett, meg nem erősített hírek szerint a Forma-1 elsődleges részvénykibocsátása során 20 százalékos részesedést dobna piacra a társság, a részvényeket pedig a szingapúri tőzsdére vezetnék be. Ha a Forma-1 20 százaléka 2 milliárd dollárt ér, akkor a sportág teljes értéke valahol 10 milliárd dollár, azaz 2300 milliárd forint közelében mozoghat. Bernie Ecclestone a hírek szerint megtartja 5,3 százalékos F1-részesedését.

A híresztelések szerint a Forma-1 növekvő távol-keleti népszerűsége miatt dönthetnek a tulajdonosok a szingapúri részvénykibocsátás mellett, félő ugyanakkor, hogy a részvénypiacok esése végül meghiúsítja a tranzakciót, éppen úgy, mint a Manchester United tavaly beharangozott tőzsdére lépését.