Radar

Valahol mindenkinek el kell kezdenie: diócsomagolóból, golflabdaszedőből lettek a Wall Street sztárjai.

Warren Buffet hatévesen állt munkába, rágógumival házalt, újságkihordóként is dolgozott. Ma a világ harmadik leggazdagabb embere, közel 46 milliárd dolláros (10,2 ezer milliárd forintos) vagyonnal.

A parkolóőrök is eljuthatnak a csúcsra, mint például Michael Bloomberg. A nevével fémjelzett, tévécsatornát, hírügynökséget is magában foglaló médiacsoportot megalapító üzletember jelenleg New York polgármestere. Ma már nem bohóckodik aprópénzzel, vagyona 22 milliárd dollár.

Az eurózóna felizzó válsága remek alkalmat biztosított a spekulánsoknak hogy teszteljék a svájci jegybankot, amely azonban kitart, és - Magyarország legnagyobb örömére - egyelőre nem engedi erősödni az alpesi devizát.

A devizapiaci spekulánsok az elmúlt napokban nagy tételben fogadtak a svájci frank euróval szembeni erősödésére, megpróbálva ezzel rákényszeríteni a svájci jegybankot, hogy adja fel a tavaly szeptember óta érvényben lévő 1,2-es árfolyamgátat. A központi bank azonban egyelőre ellenáll a spekulánsok rohamának, és nem adja fel a szintet, azaz nem engedi 1,2 alá esni az EURCHF árfolyamot.

Ki miért harcol?

Kérdésként felmerülhet, hogy a spekulánsok miért támadják a frankot. A válasz rendkívül egyszerű: pénzért. Egy árfolyamgát összeomlásakor ugyanis elszabadul az árfolyam, és napok alatt milliókat, sőt milliárdokat lehet keresni. És hogy miért nem szeretnék a svájciak, hogy erősödjön a frank? Elsősorban azért nem, mert az erős frank tönkreteszi az exportjukat és recesszióba taszítja a gazdaságot.

A történet harmadik szereplője Magyarország. A magyar lakosság szempontjából kulcsfontosságú kérdés, hogy miként végződik a spekulánsok és a svájci jegybank csörtéje. Ha ugyanis elbukik az 1,2-es küszöb, akkor a frank árfolyama gyorsan 250 forint fölé ugorhatna, sőt akár a 260-270-es szinteket is megközelíthetné.

Érdekes jelenség a tőzsdéken, hogy amikor sokan fogadnak valamire, akkor annak többnyire pont az ellenkezője következik be.

A spekulánsok például a múlt héten január óta nem látott mértékben csökkentették a mezőgazdasági termékek - búza, kukorica, szója, cukor - áremelkedésére kötött "fogadásaikat", miközben az árak 2012-ben eddig nem látott mértékben emelkedtek, átlagosan 3,5 százalékkal egy hét alatt.


A spekulánsok egy része tehát lecsúszott az idei év eddigi legnagyobb egyheti nyereségéről, aggodalomra ugyanakkor semmi okuk, a hírek ugyanis egyre inkább arra utalnak, hogy a dél-amerikai kontinensen pusztító aszály alaposan megtizedelheti az idei termést - kukorica, cukor -, ez pedig felpörgetheti a magasabb élelmiszerárakkal kapcsolatos spekulációt.

"Mikor lesz már vége a válságnak? - hangzik a gyakran ismételt kérdés, a válaszok azonban a legtöbbször csak tovább erősítik a bizonytalanságot. A jó hír ugyanakkor az, hogy él köztünk néhány guru, akik valahogy mindig hamarabb megérzik a változást. Őket érdemes követni, és akkor nagyot nem hibázhatunk.

A spekuláns zsenik közül a leggazdagabb - akinek vagyona 50 milliárd dollárra tehető, ami több mint 10 000 milliárd forint -, név szerint Warren Buffett hónapok óta optimista a világgazdaság jövőjét illetően, a legújabb hír pedig az, hogy optimizmusát újabb vállalatok felvásárlásával készül bizonyítani.

Az omahai bölcsként is ismert befektető a szolgáltatási szektorhoz kötődő cégeket vett górcső alá - név szerint Liberty Media, DirecTV, DaVita, CVS Caremark, General Dinamics -, amit sokan úgy értelmeznek, hogy a fogyasztás fellendülésére számít.

Izgalmas sakkjátszma van kibontakozóban a gyapot piacán, ahol pillanatok alatt dollármilliók cserélhetnek gazdát. A két szemben álló fél India és a dörzsölt spekulánsok.

A gyapot világpiaci árfolyama február végére másfél éves mélypontja közelébe esett, köszönhetően többek között a spekulánsoknak, akik öt éve nem fogadtak akkora összegekkel a további áresésre, mint most.

A spekulációt elsőként India - a második legnagyobb exportőr - elégelte meg, aki azonnali hatállyal leállította exportját. A lépéstől azt várja, hogy a világpiacon hiány keletkezik gyapotból, és az ár újra emelkedésnek indul (a gyapot világpiaci ára az elmúlt egy évben felére esett, így nem is csoda, hogy Indiában betelt a pohár.) Ha így történne, akkor vélhetően India is hamarosan piacra dobná készleteit, plusz hasznot zsebelve be az exporttilalommal, elsősorban a spekulánsok kárára.