A héten nem változott a magyar alapkamat, amely az Európai Unión belül a maga 7,0 százalékával a legmagasabbnak számít. Európában ugyanakkor találni magasabb kamatszintet, Ukrajnában például 7,75, Szerbiában 9,5 százalék az alapráta. Ennél magasabb kamatokat más kontinensen kell keresni. A Bloomberg adatai szerint Kenya az első 18 százalékos kamatszinttel, a hatvanhét országot felsoroló ranglistán a tízedik Brazília 9,75 százalékkal.
A kamatszintet tekintve tehát uniós listavezetők vagyunk, ennek pedig több oka van. A kamatszinttel a jegybank az inflációt igyekszik kordában tartani, magas kamat esetén kisebb a veszélye, hogy elszabadulnak az árak. Az infláció elleni harc részeként a hitelezést szabályozza a jegybank, vagyis azt, hogy a bankok mennyiért adnak egymásnak kölcsön. Másfelől pedig a forint elleni spekuláció fegyvere, a mostani kamatszintben ez játszhatja a főszerepet.
Bizalomhiány
Ha több befektető kipécézné magának a forintot, akkor forintban vesznek fel rövid távú forinthiteleket, abból eurót vásárolnak a devizapiacon mondjuk 290 forintért, ezáltal növelik a forintkínálatot a piacon, vagyis csökkenni kezd a forint árfolyama. Ha ezt egyre többen teszik, fokozatosan gyengült a forint, amíg a másik oldalon nem állnak be vevők.
Mondjuk 310 forintig elszalad az árfolyam, eladják az eurót 310 forintért, visszafizetik a forinthitelt az eurónként egy húszast jelentő nyereséget pedig zsebre teszik. Ezt a folyamatot törte meg a jegybank például 2008 őszén, amikor 3 százalékponttal megemelte az alapkamatot. Ennek következményeként a spekulánsok alapanyaga, a forint és a mögötte álló hitel jelentősen megdrágult, a gyengülésre való várakozás pedig csak vitte a pénzt. Kevésbé viharos időkben pedig azért tarthatja magasan a kamatot a jegybank, hogy a magas kamat, azaz jelentős költségek miatt védekezzen egy esetleges roham ellen.
A másik oldalról nézve a magas kamatokra azért van szükség, mert a befektetők kockázatosnak látják az országot és ezért felárat kérnek, vagyis jutalmat kérnek azért, hogy Magyarországot hitelezzék, nem pedig egy másik, stabilabb kilátásokkal rendelkező országot. Simor András jegybankelnök azt mondta, hosszabb távon szükség lehet az uniós rekordkamatra, ami arra utal, hogy továbbra is rizikósnak tartanak minket, ezt jelzi, hogy az állampapírpiacon emelkedtek a hozamok, a forint pedig gyengült.
Semmi sincs ingyen
A kamatszint összefüggésben van az állampapír-piaci hozamokkal (kamatok), általában egy irányban mozognak, de előfordul, hogy az állampapír-piaci hozamok magasabbak, mint a jegybanki kamat. A hozamok tehát a kockázatot jelzik, azt hogy milyen Magyarország befektetői megítélése. Az ország szempontjából a legjobb befektető, akinek tetszik az adott kamatszint, bevásárol különböző futamidejű, lehetőleg hosszú, többéves futamidejű papírokat, ha lejárnak, akkor felveszi a pénzt inkább újra befekteti és vásárol újat. Ők a végbefektetők. Vannak azonban, akik bevásároltak, de nem várják ki a végét, hanem annak futamideje alatt adják-veszik a papírokat, ezek a tranzakciók mozgatják a hozamokat (kamatokat) annak függvényében, hogy a befektetők milyennek látják az országot.
Ha úgy ítélik meg, jól halad a szekér, akkor egyre többen vásárolnak, azaz lefelé mennek a hozamok, az állampapír-árfolyamok pedig emelkedni fognak, tehát olcsóbb lesz az állam finanszírozása. (Az állampapírok esetében a hozamemelkedés árfolyameséssel, a hozamcsökkenés pedig árfolyam-emelkedéssel jár.) Ellenkező esetben a kevésbé kockázatvállaló befektető kiszáll, eladja a papírokat, de azokat csak az a piaci szereplő veszi meg, amelyik a kockázatért több pénzt szeretne.
Tekintse meg korábbi posztjainkat is!
Eltűnt egy oroszországnyi kukorica
Esélyes a frankgyengülés?
Gyengülhet az euró, eshet a forint, ha…
A forint volt a legérzékenyebb
Pocsék év lesz, sokan követhetik a Malévot
Padlóra került a benzinhelyettesítő ára
Utolsó kommentek