Euró: bizonyíték kell, nem ígéret

Némileg erősödött az euró arra a hírre (vagy inkább egyelőre pletykára), miszerint az Európai Központi Bank (EKB) a jövőben korlátlanul vásárolhat majd a bajban lévő eurózóna tagországok kötvényeiből.

A befektetői hangulat minden bizonnyal azért javult az információ kiszivárgását követően, mert korábban arról volt szó, hogy az EKB vagy összegszerű felső határt határoz meg, vagy egy hozamplafonhoz köti a beavatkozást (azaz lesz egy olyan hozamszint, amit kizárólag az illetékesek ismernek, és amelynél már biztosan lép a jegybank), ezek azonban korlátozták volna a központi bank mozgásterét.

Bár az euró az ilyen híresztelések hatására már hetek óta erősödik, komoly kérdés, hogy tényleges lépések nélkül meddig tartható az irány, azaz meddig érik be az invesztorok kizárólag ígéretekkel. A július végi - az EUR/USD keresztben is fordulatot hozó - Mario Draghi nyilatkozat óta ugyanis az EKB mást sem csinál, mint hogy a piaci hangulatnak megfelelően alakítja kommunikációját: néha az illetékesek tesznek néhány utalást valamilyen monetáris beavatkozásra, majd ha megfelelő a csillagok állása, nyilatkozataikkal ismét a távolabbi jövőbe helyezik a konkrét intézkedéseket.

Bár az Egyesült Államokban a Fed hasonló politikája eddig bevált, Európában azonban korántsem biztos, hogy hasonlóan türelmesek lesznek a befektetők. Arról nem is beszélve, hogy az öreg kontinensen a háttérben nagyon komoly érdekellentétek feszülnek, hiszen miközben a problémákkal küzdő perifériás államok, Franciaország, és az EKB hajlik akár a korlátlan kötvényvásárlásra is, a németek eddig kifejezetten ellenezték azt.

Márpedig a végső szót minden bizonnyal az unió legnagyobb gazdaságában mondják ki, ahol nem mellesleg a helyi alkotmánybíróság szeptember 12-én dönt arról, hogy az uniós mentőalap léte (ESM) ütközik-e az alkotmánnyal, s ha a bírák kivetnivalót találnak a rendszerben, az újabb komoly fordulatot eredményezhet.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS