Mindannyian emlékszünk még a Danone méltán híres reklámjára, amely szerint a görögök nagy sikere, hogy a demokrácia, a művészetek és az olimpia mellett még a görög joghurtot is ők adták a világnak. A francia cégnek azonban most némi gondot okoz, hogy a görögök ugyan adták a joghurtot, de most valamiért nem veszik.
Legalábbis valami ilyesmivel indokolta a Danone a profit warningját, amelyben arra figyelmeztetett, hogy a várt stagnálás helyett csökkenhet a cég üzemi eredményhányada 2012-ben.
Persze csúnya dolog lenne az egészet a görögök nyakába varrni, a Danone sem ezt tette, közleményében inkább a teljes dél-európai régiót, illetve az ott nem létező belső fogyasztást hibáztatta, külön kiemelve a szomszédos spanyolokat.
A görögök adták, a görögök elveszik
Példátlan számok a spanyoloktól
Két rekord is azt jelzi, a piacok nem bíznak a spanyolokban. A tízéves hozam az eurózóna fennállása óta nem látott szintre emelkedett, a spanyol és olasz hozam közötti különbség is történelmi csúcsra nőtt.
A görög krízis lassan rendeződni látszik, de a Spanyolországra nehezedő nyomás nem mérséklődik. A bizonytalanság miatt a spanyol 10 éves kötvények hozama újabb magasságokba szökött, átlépve a 7 százalékos lélektani határt, amire az euró bevezetése óta nem volt példa.
Spanyolország sokáig nem engedheti meg magának a 7 százalékos szintet, mert ez a befektetők szemében egyenlő azzal, hogy az ország újabb csomagra szorul a 100 milliárd eurós bankmentő csomagon felül.
Ennél több kell, különben nagyobb baj lesz
Az eurózóna adósságválsága 30 ezer milliárd forintos lyukak befoltozásával nem oldható meg. Egyelőre nincs megoldás, pedig az idő sürget.
Bár hétfőn a kereskedés első felében úgy tűnt, a spanyol bankrendszer stabilizálására kért 100 milliárd eurós csomag megnyugtatja a befektetőket és megindultak felfelé az árfolyamok. Az öröm azonban nem sokáig tartott.
A jelenlegi árfolyamon közel 30 ezer milliárd forint értékű spanyol hitelcsomag ugyanis nem biztos, hogy elég a spanyol problémák megoldásához, elképzelhető, hogy további segítségre lesz szükség. Emellett kiderült, hogy a recesszióba süllyedő Ciprusnak is segítségre lehet szüksége.
Még nagyobb gond, hogy a befektetők egy része attól tart, csak idő kérdése az olasz mentőcsomag bejelentése. Mindezek miatt erősödött a feszültség a piacokon, amit mutat, hogy az ázsiai tőzsdék kedden az európai és amerikai társaik hétfői esése után ugyancsak veszítettek értékükből.
Magyarországtól félnek a legjobban
Az eurózóna tomboló adósságválsága, valamint az Európai Központi Bank jegybanktörvény-módosításról mondott múlt csütörtöki kritikája nyomán a magyar CDS-felár több hónapos csúcsra emelkedett.
Bár az, hogy a CDS-felár mennyire jól mutatja egy adott ország helyzetét, vitára adhat okot, egy azonban biztos: jelenleg az egyik legfontosabb indexe annak, mennyire bíznak az adott országban, annak fizetőképességében a befektetők. A régióban messze a legrosszabbul állunk.
Prágát tartják a legjobb adósnak a környéken
A Bloomberg adatai szerint a magyar CDS-mutató 600 bázispont felett tanyázik napok óta. Ezzel szemben a román mutató 480 bázispontnál jár, a lengyeleké 280 pont körül mozog. A piac a legjobb adósnak Csehországot tekinti, a cseh CDS-felár mindössze 150 bázispont. A bizalmatlanság fő oka, hogy a piacok már hónapok óta az IMF-fel való tárgyalások megkezdésére és a megállapodásra várnak. Ez fontos garancia lenne arra, hogy biztosan visszakapják a pénzüket.
Spanyolország lehet az első
Nem Görögország, hanem Spanyolország lehet az első állam, amely elhagyja az eurózónát - írja Matthew Lynn, a Strategy Economics vezérigazgatója.
A spanyol gazdaság már visszasüllyedt a recesszióba, az ingatlanpiac összeomlott, a bankrendszer az összeomlás szélén, a munkanélküliség 24 százalékos, a kiskereskedelmi forgalom év/év alapon 10 százalékkal csökken. Brüsszel eközben Spanyolországnak is ugyanazt tanácsolja, mint a többi bajba került közös pénzt használó államnak: merüljön mélyebbre a recesszióban, hagyja emelkedni a munkanélküliséget és csökkenni a béreket, amíg a gazdaság vissza nem nyeri a versenyképességét. Pedig legalább hat érv szól amellett, hogy - Spanyolország számára legalábbis - van élet az eurózónán kívül.
Első. A spanyol gazdaság túl nagy. Míg Görögország esetében egy, a GDP 10 százalékára rúgó csomag is mindössze 23 milliárd eurót jelent, addig az eurózóna negyedik legnagyobb gazdaságának megmentése már nem finanszírozható "mellényzsebből". A kemény munkát az országnak magának kell elvégeznie.
Utolsó kommentek