Radar

A magyar jegybankárok kedden döntenek újra a kamatról, a piac megosztott a kérdésben. Tartás és csökkentés is szóba jöhet.

Kedden dönt a kamatról a jegybank monetáris tanácsa, amely a legutóbbi döntésnél megosztottá vált. Az úgynevezett külsős tagok leszavazták a belsősöket, azaz a jegybankban vezető pozíciót betöltő Király Júliát, Karvalits Ferencet és Simor András elnököt. Így 6,75 százalékra csökkent a kamat. A kamatcsökkentés azt jelzi, hogy a külsős jegybankárok az infláció alakulását nem tartják veszélyesnek, az alacsonyabb kamatszinttel a gazdaságnak akarnak lökést adni.

Kérdés, hogy a keddi ülésen hogyan határoznak majd a jegybankárok. Feltehetően a belső tagok továbbra is tartani akarják majd a kamatot, az még bizonytalan, hogy a külsős tagok újabb csökkentést akarnak-e. Ahogy a tanács a legutóbb, úgy a piaci szakértők is megosztottak abban, hogy kedden milyen döntés születik. Ha csökken a kamat, akkor várhatóan 6,5 százalékos szintre mérséklődik, amely tavaly novemberi szintet jelent.  

A kamat a forint árfolyamát is befolyásolja, elvileg az alacsonyabb kamat forintgyengítő hatású, mert a piaci szereplők kevesebb nyereséget tudnak reálizálni a forintos befektetéseiken. Mindazonáltal a kedvező nemzetközi hangulat és az IMF-megállapodás reménye támaszt adhat a magyar devizának. Egyelőre tehát csak a bizonytalanság biztos, kedden délután okosabbak leszünk.  

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS

Korábbi posztjaink:

Ha esik, esni fog

Melegszik a kávé

Nyugi! Van nálam csoki

Látod, hallod? Dagadnak a pénztárcák

Euró: bizonyíték kell, nem ígéret

Mi kell az önbutításhoz?

Megütötték a kamatdöntés után a forintot, ez pedig a törékenységre utal.

A jegybank döntéshozói két év után kedden csökkentették először az alapkamatot - a ráta 7,00 százalékról 6,75 százalékra módosult -, amely meglepő volt a többségi elemzői várakozások tükrében.

A tanács megosztott volt, erre utalt Simor András jegybankelnök is, amikor a kamatdöntés után azt mondta, szoros eredménnyel döntött a testület a csökkentés mellett. A csökkentésre szavazó jegybankárok feltehetően úgy vélik, az inflációs kockázatok miatt nem indokolt a pénzromlás elleni fegyverként használt kamat 7 százalékos szintje, a kamatcsökkentés pedig hozzájárulhat a hitelezésen keresztül a recesszióban lévő gazdaság élénkítéséhez.

Bár nyolc hónapja nem látott euróerősödést hoztak múlt hét pénteken az uniós csúcs eredményei, félő, hogy a lelkesedés ezúttal sem tart sokáig, s a közös európai pénz ismét lejtőre kerülhet.

Az előző hét utolsó napján az euró/dollár árfolyama 1,8 százalékkal ugrott meg, aminél nagyobb mértékű emelkedésre utoljára tavaly októberben volt példa, hétfőn azonban megjött a korrekció, s az euró lefelé vette az irányt.

A hét eleji újabb fordulat nem meglepő, hiszen jelenleg lényegében minden az euró erősödése ellen hat. Az uniós csúcs bár meglepetésre hozott előrelépéseket, áttörésről azért enyhe túlzás lenne beszélni: a perifériás országok problémáját nem egyetlen éjszaka alatt fogják megoldani az európai politikusok. Ezt lassan a piac is kezdi beárazni, így borítékolható, hogy hosszabb távon az úgynevezett PIIGS-államok (Portugália, Írország, Olaszország, Görögország, Spanyolország) gondjai továbbra is nyomás alatt tartják majd a közös európai pénzt.

Hetente versenyeztetjük a régiós devizákat, az elmúlt hetekben rendre a forint végzett a sor végén. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a forint a legsérülékenyebbnek tartott deviza a régióban. Ha van legsérülékenyebb deviza, akkor stabilnak, legstabilabbnak is kell lennie, ez pedig a cseh korona.

Bár Csehország jövőre és 2014-ben megszorításokat tervez a költségvetési hiány leszorítása érdekében, a gazdaság teljesítményét meghatározó mutatókban jól áll. Beszédes, hogy a cseh jegybank alapkamata 0,75 százalék, ez pedig negyed százalékponttal alacsonyabb az eurózóna jegybankjánál érvényben lévő 1 százalékos rátánál és töredéke a 7 százalékos magyar kamatnak. Az alapkamat pedig a hitelezés, ezen keresztül a beruházások és a növekedés szempontjából kulcsfontosságú.

A befektetők bizalmát amellett, hogy a minimális alapkamat mellett is van vevő a cseh koronára, az is jelzi, hogy az Eurostat legfrissebb adatai szerint a hosszú távú államkötvények hozama (kamata) 3,71 százalék, ennyit kérnek évente a befektetők azért, hogy finanszírozzák a cseh államadósságot. Magyarország esetében az elvárás 8,73 százalék, vagyis több mint duplája a cseh értéknek.

A héten nem változott a magyar alapkamat, amely az Európai Unión belül a maga 7,0 százalékával a legmagasabbnak számít. Európában ugyanakkor találni magasabb kamatszintet, Ukrajnában például 7,75, Szerbiában 9,5 százalék az alapráta. Ennél magasabb kamatokat más kontinensen kell keresni. A Bloomberg adatai szerint Kenya az első 18 százalékos kamatszinttel, a hatvanhét országot felsoroló ranglistán a tízedik Brazília 9,75 százalékkal.

A kamatszintet tekintve tehát uniós listavezetők vagyunk, ennek pedig több oka van. A kamatszinttel a jegybank az inflációt igyekszik kordában tartani, magas kamat esetén kisebb a veszélye, hogy elszabadulnak az árak. Az infláció elleni harc részeként a hitelezést szabályozza a jegybank, vagyis azt, hogy a bankok mennyiért adnak egymásnak kölcsön. Másfelől pedig a forint elleni spekuláció fegyvere, a mostani kamatszintben ez játszhatja a főszerepet.

Bizalomhiány

Ha több befektető kipécézné magának a forintot, akkor forintban vesznek fel rövid távú forinthiteleket, abból eurót vásárolnak a devizapiacon mondjuk 290 forintért, ezáltal növelik a forintkínálatot a piacon, vagyis csökkenni kezd a forint árfolyama. Ha ezt egyre többen teszik, fokozatosan gyengült a forint, amíg a másik oldalon nem állnak be vevők.

Mondjuk 310 forintig elszalad az árfolyam, eladják az eurót 310 forintért, visszafizetik a forinthitelt az eurónként egy húszast jelentő nyereséget pedig zsebre teszik. Ezt a folyamatot törte meg a jegybank például 2008 őszén, amikor 3 százalékponttal megemelte az alapkamatot. Ennek következményeként a spekulánsok alapanyaga, a forint és a mögötte álló hitel jelentősen megdrágult, a gyengülésre való várakozás pedig csak vitte a pénzt. Kevésbé viharos időkben pedig azért tarthatja magasan a kamatot a jegybank, hogy a magas kamat, azaz jelentős költségek miatt védekezzen egy esetleges roham ellen.